Mellkasi fájdalom: okai, tünetei és mikor kell orvoshoz fordulni?

Mellkasi fájdalom

A mellkasi fájdalom különböző egészségügyi problémák tünete lehet, és néha sürgős orvosi beavatkozást igényelhet. Különösen a szívvel és tüdőkkel kapcsolatos súlyos betegségek miatt jelentkezhet, ezért fontos a mellkasi fájdalmat komolyan venni. Világszerte a sürgősségi osztályokra történő jelentkezések jelentős része mellkasi fájdalom miatt történik.

Melyek a mellkasi fájdalom fő okai?

A mellkasi fájdalom nagyon sokféle eredetű lehet. A legsúlyosabbak közé tartoznak a szív- és tüdőbetegségek, de számos enyhébb vagy átmeneti ok is okozhat fájdalmat.

Szívvel kapcsolatos okok

• Szívinfarktus (myocardialis infarctus): A szívet ellátó erek elzáródása következtében alakul ki; általában nyomás, szorítás érzése vagy nagyon erős fájdalom jellemzi.

• Angina: A szívbe irányuló véráramlás csökkenése miatt, különösen fizikai terhelés során jelentkező, nyomás vagy teltségérzetként érzékelt fájdalom.

• Aorta dissectio: Az aorta érfalának szakadása következtében hirtelen és erős mellkasi fájdalom jelentkezik.

• Pericarditis és myocarditis: A szívburok vagy a szívizom gyulladása következtében alakulhat ki; általában légvételre és fekvésre rosszabbodó fájdalmat okoz.

Tüdőeredetű okok

• Tüdőembólia: A tüdő ereiben vérrög általi hirtelen elzáródás, súlyos légszomjjal és fájdalommal jár.

• Melhártyagyulladás (pleuritis): Légvételre vagy köhögésre fokozódó éles fájdalmat okoz.

• Pneumothorax: A tüdőből kiszökő levegő miatt a tüdő összeesik; hirtelen és intenzív fájdalommal, valamint légzési nehézséggel jár.

• Tüdőgyulladás: A tüdő gyulladása; lázzal, köhögéssel és mellkasi fájdalommal jelentkezhet.

• Bronchitis, asztma és COPD: A légutak szűkülete vagy gyulladása miatt kialakuló mellkasi fájdalom és légszomj.

Emésztőrendszeri eredetű okok

• Reflux (gastrooesophagealis reflux): A gyomorsav nyelőcsőbe jutása égő érzést, néha keserű ízt a szájban és mellkasi fájdalmat okozhat.

• Nyelőcső rendellenességei: Nyelési nehézség vagy izomgörcsök mellkasi fájdalmat válthatnak ki.

• Epehólyag- és hasnyálmirigy-betegségek: Epekövek vagy hasnyálmirigy-gyulladás néha a mellkasba sugárzó fájdalmat okozhat.

Mozgásszervi eredetű okok

• Kostokondritisz: A mellcsontot és a bordákat összekötő porc gyulladása gyakori fájdalomforrás.

• Izomfájdalmak és fibromyalgia: Különösen visszatérő vagy krónikus izomfájdalmak esetén fordul elő.

• Bordatörések: Repedt vagy törött bordák érintésre vagy mozgásra fokozódó fájdalmat okozhatnak.

Pszichés és egyéb okok

• Pánikroham: Gyors szívverés, izzadás, szédülés és intenzív mellkasi fájdalom mellett szorongás jelentkezhet.

• Övsömör: A bárányhimlő vírusának újraaktiválódása következtében a törzsön és a mellkas területén fájdalmas kiütések jelenhetnek meg.

• Egyéb: Erős köhögés, tartós légzési nehézség, sőt bizonyos légzési rendellenességek is mellkasi fájdalmat okozhatnak.

A mellkasi fájdalommal együtt jelentkező tünetek

A fájdalomhoz társuló alábbi tünetek sürgős kivizsgálást igényelhetnek:

• Mellkasi nyomás, teltség vagy égő érzés,

• Hátba, nyakba, állkapocsba vagy karokba sugárzó fájdalom,

• Hosszan tartó, pihenésre nem múló, mozgásra rosszabbodó fájdalom,

• Légszomj,

• Hideg verejtékezés,

• Szédülés vagy ájulásérzet,

• Hányinger vagy hányás,

• Általános gyengeség és szívdobogásérzés.

Az alábbi állapotok inkább szíven kívüli okokra utalhatnak:

• Kizárólag étkezés után jelentkező fájdalom,

• Keserű vagy savanyú íz a szájban,

• Nyelési nehézség társulása,

• Testhelyzettől vagy mély légvételtől függően változó fájdalom,

• Bőrkiütés, láz vagy hidegrázás,

• Erős köhögés.

Hogyan történik a mellkasi fájdalom kivizsgálása?

Az orvosok a mellkasi fájdalom okának felderítését részletes kórelőzménnyel és fizikális vizsgálattal kezdik. Gyakran feltett kérdések a következők:

• Mikor és hogyan kezdődött a fájdalom?

• A fájdalom állandó vagy időszakos?

• Van-e hatása a mozgásnak, étkezésnek, stressznek?

• Kisugárzik-e a fájdalom más területre?

• Volt-e korábban hasonló panasza?

Szükség esetén a leggyakrabban alkalmazott vizsgálatok a következők:

• Elektrokardiogram (EKG): A szívritmus és az esetleges izomkárosodás értékelése.

• Vérvizsgálatok: A szívizom-károsodás mutatóinak (például troponin) vizsgálata.

• Mellkasröntgen: A szív és a tüdő általános állapotának ellenőrzése.

• Komputertomográfia (CT): Súlyos állapotok, például tüdőembólia vagy aorta dissectio keresése.

Mellkasi fájdalmon kívül "megfázás" és hasüregi megfázás (gyomorinfluenza) tájékoztató

A megfázás és a hasüregi megfázás olyan tüneteket okozhat, amelyek összetéveszthetők a mellkasi fájdalommal. Mindkettő általában vírusok miatt alakul ki.

A megfázás (nazofaringitisz) tünetei

• Orrdugulás vagy orrfolyás,

• Torokfájás,

• Köhögés,

• Általános izomfájdalom és fejfájás,

• Enyhe láz,

• Tüsszögés és gyengeség.

A tünetek személyenként változhatnak, és általában enyhék. Súlyos vagy elhúzódó láz, légszomj, erős gyengeség esetén orvosi vizsgálat szükséges.

Hasüregi megfázás (vírusos gastroenteritisz) tünetei

• Vizes hasmenés,

• Hasi fájdalom és görcsök,

• Hányinger és hányás,

• Izomfájdalmak és fejfájás,

• Enyhe láz.

Többnyire néhány napon belül elmúlik; azonban magas láz, súlyos folyadékvesztés, véres széklet vagy tartós hányás esetén orvosi ellenőrzés szükséges.

A megfázás okai és megelőzési módjai

A megfázást leggyakrabban rhinovírusok, a gyomorinfluenzát pedig norovírus és rotavírus okozza. A betegségek köhögéssel, tüsszentéssel, közvetlen érintkezéssel vagy szennyezett tárgyak útján terjedhetnek.

Megelőzés érdekében:

• Mossa meg rendszeresen a kezét szappannal,

• Kerülje a betegekkel való érintkezést,

• Mossa meg alaposan az élelmiszereket, tartsa be a higiéniai szabályokat,

• Kerülje a közös tárgyak használatát.

Kezelés és támogató megközelítések

Mind a megfázás, mind a gyomorinfluenza vírusos eredetű, ezért az antibiotikumok nem hatásosak. Általában a tünetek enyhítésére irányuló intézkedéseket alkalmaznak:

Megfázás esetén:

• Fogyasszon bőséges folyadékot,

• Részesítse előnyben a meleg italokat, például levest,

• Pihenjen,

• Sós vizes gargalizálással enyhítse a torokfájást.

Gyomorinfluenza esetén:

• Tartson szünetet az étkezésben, fogyasszon sok folyadékot,

• Válasszon könnyen emészthető ételeket,

• Pihenjen sokat,

• Gyermekeknél hasmenés elleni gyógyszert csak orvosi javaslatra alkalmazzon.

Mikor kell mellkasi fájdalom esetén sürgősségire menni?

Az alábbi esetekben haladéktalanul forduljon sürgősségi osztályhoz:

• A mellkasi fájdalom hirtelen, erős és pihenésre nem múlik,

• A fájdalomhoz légszomj, szívdobogás, izzadás, hányinger, szédülés társul,

• A fájdalom a hátba, nyakba vagy karokba sugárzik,

• Ismert szív- vagy tüdőbetegsége van, és panaszai fokozódtak.

Gyakran Ismételt Kérdések

1. A mellkasi fájdalom mindig szívinfarktus jele?

Nem, a mellkasi fájdalom különböző okokból eredhet. Azonban különösen hirtelen, erős vagy hosszan tartó fájdalom esetén a szívinfarktus lehetőségét ki kell zárni.

2. Okozhat-e megfázás mellkasi fájdalmat?

Ritkán, a felső légúti fertőzéseket kísérő köhögés és izomfájdalmak miatt a mellkasban enyhe fájdalom jelentkezhet.

3. Okozhat-e gyomorinfluenza mellkasi fájdalmat?

Egyeseknél erős gyomorgörcsök vagy reflux miatt jelentkezhet mellkasi diszkomfort.

4. Mikor kell sürgősségire mennem?

Hirtelen kezdődő, pihenésre nem múló vagy légzési nehézséggel, izzadással, karokba sugárzó fájdalommal járó panaszok sürgős ellátást igényelnek.

5. Mi okozhat izomfájdalmat a mellkasban?

A súlyos testmozgás, a rossz testtartás vagy izomsérülések gyakran okozhatnak izomeredetű mellkasi fájdalmat; azonban ha a fájdalom erős, tartós vagy más tünetek is kísérik, orvosi értékelés szükséges.

6. Okozhat-e mellkasi fájdalmat a Covid-19?

Igen, különösen súlyos légúti fertőzésekben vagy tüdőérintettség esetén mellkasi fájdalom jelentkezhet. Ilyen esetben gyorsan orvosi segítséget kell kérni.

7. Lehet-e a mellkasi fájdalom emésztőrendszeri eredetű?

Igen. Különösen a gyomorsav nyelőcsőbe való visszaáramlása (reflux) és a nyelőcső betegségei étkezés után jelentkező mellkasi fájdalmat okozhatnak.

8. Súlyos-e a mellkasi fájdalom gyermekeknél?

Gyermekeknél az esetek többsége nem súlyos, de tartós vagy erős fájdalom esetén mindenképpen orvoshoz kell fordulni.

9. Mit lehet tenni otthon a mellkasi izomfájdalmak ellen?

Pihenés, könnyű testmozgás, meleg borogatás és szükség esetén egyszerű fájdalomcsillapítók hasznosak lehetnek. Kétség esetén orvosi tanácsot kell kérni.

10. Mire kell figyelni, amíg elmúlik a gyomorrontás?

Fontos a megfelelő folyadékbevitel, könnyű ételek fogyasztása és a pihenés. Súlyos tünetek esetén forduljon orvoshoz.

11. Milyen betegségekre kell gondolni, ha a mellkasi és hátfájdalom együtt jelentkezik?

Szív- és érrendszeri betegségek, izom- és csontrendszeri problémák, gerinc vagy porckorong rendellenességek együttesen okozhatnak fájdalmat.

12. Mit jelezhet a jobb mellkas alatti fájdalom?

Lehet máj-, epehólyag-, tüdő- vagy izom- és csontrendszeri eredetű; erős vagy hosszan tartó fájdalom esetén vizsgálat szükséges.

13. Fontos-e a mellbimbó fájdalma?

Egyes esetekben hormonális változásokkal vagy egyszerű okokkal lehet összefüggésben, de tartós és nem múló fájdalom esetén orvosi ellenőrzés szükséges.

14. Lehetnek-e pszichés okai a mellkasi fájdalomnak?

Igen. Szorongásos zavarok és pánikrohamok is okozhatnak mellkasi fájdalmat; gyakran akkor állítják fel ezt a diagnózist, ha más fizikai okokat kizártak.

15. Mit lehet tenni a mellkasi fájdalom megelőzéséért?

A szív és a tüdő egészségének megőrzése, rendszeres testmozgás és a krónikus betegségek kontroll alatt tartása segít csökkenteni a mellkasi fájdalom kockázatát.

Források

• Egészségügyi Világszervezet (WHO), Chest pain: assessment and management

• Amerikai Szív Szövetség (AHA), Warning Signs of a Heart Attack

• Amerikai Tüdő Szövetség (ALA), Classification and Causes of Chest Pain

• Amerikai Betegségellenőrzési és Megelőzési Központok (CDC), Common Colds and Acute Respiratory Tract Infections

• Mayo Klinika, Chest pain: First aid

• Európai Kardiológiai Társaság (ESC), Cardiac causes of chest pain

• UpToDate, Initial evaluation of the adult patient with chest pain in the emergency department